Helytörténelem

Rövid helytörténelmi ismertetés

Nagyszőlős, melynek határában üzemel a Teplica szanatórium ősi múlttal rendelkezik.

Hogy a nagy múltú Nagyszőlős / ez volt a hivatalos neve 1946-ig/ ki és mikor alapította, nem ismeretes, de többek között arról nevezetes, hogy az esők között kapta meg a királyi város kiváltságait, mégpedig 1262-ben, IV. Béla korában.

Nagyszőlősön és környékén az alábbi történelmi műemlékek maradtak meg napjainkig:

• A tatárjárás előtt épült Mennybemenetel plébániatemplom, melynek évszázadokon át központi szerepe volt a város polgárainak életében, s amely a Reformáció vérzivataros eseményeinek, majd történelmi korszakváltások néma tanúja;
• A 13.sz-i Kankó-vár, melyet Borsa Beke királyi kincstárnok épített, majd elpusztult, mivel Beke hűtlensége miatt  Károly Róbert király  ostrommal bevette. Később a vár tőszomszédságában a Perényiek emeltek kolostort a ferencrendi szerzetesek számára, de az a reformáció áldozata lett. Ma a vár romjai magaslanak a Fekete-hegy elődombján.
• A 17. sz-i ferences  kolostor, mely többször leégett, majd újraépült;
• A 17. sz-i báró Perényi-kastély – a vidék egykori kegyurának családi fészke. Szőlőst egykor Zsigmond király adományozta Perényi  Péternek, macsói bánnak, a király iránti hűségéért, illetve a harcok során a király oldalán tanúsított hősiességéért;
• A királyházi 13.sz-i Nyaláb-vár, a mai Királyháza község feletti hegyen, mely eredetileg királyi vadászháznak épült, majd a tiszai só szállítmányok felügyelője volt, a helyi nemesség főállása a 17-sz-i függetlenségi harcok során, amiért le is lett rombolva.
• A 13-14 sz-i Bökényi kőtemplom, a kárpátaljai románkori építmények egyike.
• Mária Mennybemenetele temploma Sősújfalun / Novoszelicán/, 1669-ből.

A vidék történelmi és kulturális emlékeit összegyűjtő tárlatai vannak:

• az 1968-ban létrehozott Nagyszőlősi Helytörténeti Múzeumnak, amely 3159 kiállítási tárgyat számlál;
• az 1986-ban létrehozott Péterfalvi Festőművészeti Galéria, mely híres kárpátaljai festőktől 200 felüli festményt, illetve szobrot őriz;
• a Tiszabökényi skanzen, melynek kiállítása a magyar történelmet, illetve Ugocsa magyar lakosságának hagyományait mutatja be.

A vidéken még két állami természetvédelmi övezet van: a Fekete-hegyen/772 ha/ és a Gyulai-hegyen /176ha/, ahol védett értékes nővények nőnek.